Legfrissebb híreink

Párbeszéd a tűzvédelem helyzetéről és jövőjéről ...

2010. Augusztus. 03. 21:44

"Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy Úrnak BelügyminisztériumOrszágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Főigazgató helyettese

B u d a p e s t

Tisztelt Főigazgató helyettes Úr!

Hivatkozva a 2010.07.15.-én megtartott egyeztetésen elhangzottakra, ezúton megküldöm válaszainkat Főigazgató úr által feltett kérdésekre.

1. Hogy képzeli el Magyarország szerepét a nemzetközi katasztrófák elleni védekezés rendszerében, ezen belül milyen szerepet szán a tűzoltóságoknak? A katasztrófák elleni védekezés rendszere nemzeti ügy, a rendszer elemeinek –Rendőrség, Tűzoltóság, Mentők, Honvédség, Polgári védelem –együttműködésével háríthatók el a katasztrófák. A jelenlegi rendszer elemeinek együttműködésében vannak a hibák, a kidolgozatlan eljárási szabályok hiánya miatt. Amennyiben a szomszédos országban az események mérete indokolja, központi-állami szervezésű segítségre van szükség. Ekkor már országos szinten irányított, felszerelt és menedzselt segítség kell. Ez megoldás lehet a távolabbi országokba történő segítségnyújtás esetén is.(Központi raktárkészlet, utazás - ellátásszervezés, stb.)A tűzoltóságok szerepe a védekezés irányítása legyen, mint a legnagyobb gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szerv. 2. Hogyan ítéli meg a jelenlegi magyar tűzvédelmi rendszert, különös tekintettel a mentő tűzvédelem, lakosság védelem, eszközpark, felszerelés és a személyi állomány tekintetében? A tűzmegelőzés, tűzoltás és műszaki mentés, valamint a tűzvizsgálat együttesen képezik hazánk tűzvédelmét. Fenti szakterületek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az elért magas szakmai szint megtartásához elengedhetetlen, hogy e három területet együtt kezelhessük a továbbiakban is! A három szakterület csak együtt tudja ellátni a feladatát, csak együtt tud hatékonyan működni. A szakterületek szervesen összetartoznak, együtt alkotják a tűzvédelmet.

A mentő tűzvédelem gerince a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok rendszere. A szakmai tudás és a technikai ellátottság náluk koncentrálódik. A köztestületek kisebb része betölti feladatát, nagy része önállóan nem képes hatékonyan beavatkozni. A hivatásosok szakmai felkészültsége, egészségügyi-fizikai állapota, messze meghaladja a köztestületekét. A Riasztási és Segítségnyújtási Terv (tov.:RST) csak a hivatásosok riasztásával számol, ez mutatja az előző vezetés burkolt különbségtételét is.

A lakosságvédelem gyorsasága még nem érte el mindenhol az EU elvárásokat, ennek azonban az a feltétele, hogy a segélykérés a lehető legközvetlenebbül a működési körzet szerinti tűzoltóságra fusson be (105-ös és 112-es segélyhívó).

Az eszközpark és a felszerelések állapota folyamatos fejlesztésre szorul. A
gépjárműfecskendők fele még az 1997-1999 közötti beszerzésből származik,
leamortizálódott, ezért folytatni, illetve felgyorsítani szükséges a tűzoltóságok technikai fejlesztését. A beszerzésre került eszközök bekerülési költsége az európai átlaghoz képest magas. A tűzoltó technikai eszközök fejlesztése kizárólag a biztosító társaságok vagyonbiztosításából származó 1,5%-os tűzvédelmi hozzájárulás és tűzvédelmi bírságokból befolyó összegekre épül – amely összegből évente több mint egy milliárd forint a MOLARI rendszerre fordítódik, amelynek haszna és hatékonysága ismeretlen - , az állami költségvetés 1998. évtől tűzvédelmi eszközfejlesztésre nem biztosít forrást.Az elmúlt évek alatt a személyi állomány rendkívül megfiatalodott, kétharmada kicserélődött. Nagy hangsúlyt kell fektetni a kiválasztásra és az egymásra épülő, rugalmas képzési rendszer kialakítására. 3. Kell-e a hivatásos tűzvédelem a Magyar Köztársaságban, milyen diszlokációval, eszközparkkal, képzettséggel és jogállással? Legyen-e és milyen hatósági jogköre?

A közbiztonság fontos eleme az élet és vagyonbiztonság, melynek szavatolásában a hivatásos tűzoltóságoknak olyan fontos szerepe van, mint a rendfenntartásban a rendőrségnek. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében mindenképpen szükség van a hivatásos állományú tűzvédelemre, mert sem az önkormányzatok, sem az egyes polgárok gazdasági helyzete nem teszi lehetővé európai színvonalú, nem hivatásos tűzoltósági formák működését. Az
önkormányzatok és a polgárok is eladósodtak, nem tudnak anyagi terheket
vállalni, illetve megfelelő időt és energiát áldozni a felkészülésre és a
beavatkozásra. A lakosság részére a nap 24 órájában állandóan magas
színvonalú védelmet kell nyújtani. A diszlokáció megfelelősége annak
függvénye, hogy a társadalom milyen időintervallumot tart megfelelőnek a
segítség kiérkezéséig. Ha ezt az időtartamot a politika deklarálja, utána el
lehet dönteni a diszlokáció minőségét. A hatósági jogkört mindenképpen szükséges a hivatásos tűzoltóságokon tartani, mivel a tűz és káresetek helyszínén hatékonyan beavatkozni és érdemi szankciókat alkalmazni csak ennek birtokában lehet.

A tűz elleni védekezés hármas egysége - tűzmegelőzés, tűzoltás és műszaki mentés, valamint tűzvizsgálat - több évszázados magyar tűzvédelmi hagyománnyal bír, és teljesen megegyezik az európai gyakorlattal. A tűzmegelőzési tevékenység létesítéssel összefüggő feladatai teremtik meg a tűzoltó beavatkozási feltételek jelentős részét. Az állampolgárok biztonságának szavatolása, az ország tűzvédelmi helyzetének biztosítása érdekében a három szakágnak a végrehajtás és az irányítás szintjén is egy szervezeten belül, a hivatásos tűzoltóságokon kell maradnia. 4. Legyen-e és milyen tűzoltóság, önkormányzati, önkéntes, köteles, részben vegyes, azokat ki irányítsa, képezze, felügyelje és legyen-e hatósági jogkörük?

A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság intézménye megfelelő hatósági jogkörrel képes biztosítani a hazai tűzvédelem alapját, aminek működtetéséhez állami támogatás szükséges. Az
önkéntes és köteles tűzoltóság is csak az önkormányzatok gazdasági megerősödése után lehet életképes. A vegyes tűzoltóság jelenleg is megoldható oly módon, hogy a köztestületeket a területileg illetékes hivatásos tűzoltósághoz kell utalni oly módon, hogy a működő
köztestületek székhelyeire tűzoltásvezetőt a hivatásos tűzoltóság biztosítja saját állományából vezényelve, ezáltal a szakszerű beavatkozás és az RST-ben való tervezhetőség is megvalósulhat. Amennyiben a köztestületi tagok megfelelnek a hivatásosokkal szemben támasztott követelményeknek, akkor ők is láthatnak el szolgálatot a hivatásos tűzoltóságokon. Ezzel a rendszerrel elérhetnénk a köztestületi tűzoltóságok tagjainak szakmai tudás bővítését, fejlesztését. Ez jelenleg fehér folt, mivel a felügyeletüket ellátó megyei igazgatóságoknak sem kellő számú felkészült szakembere, sem pedig szankcionálási lehetősége nincs a köztestületekkel szemben.

A hivatásos tűzoltóságok minden téren el tudnák látni a szakmai
felügyeletet.

5. Legyen-e létesítményi tűzoltóság Magyarországon, vagy inkább az adott vállalatok fizessenek a terület szerinti tűzoltóságnak azért, hogy ellássák tűzvédelmüket?

Legyen létesítményi tűzoltóság, mint ahogy Európában mindenütt van. A nagy létesítmények - erőművek, olajfinomítók, vegyipari üzemek, gyógyszergyárak - olyan speciálisan felkészült és speciális technikával ellátott tűzoltóságot igényelnek, melyet pazarlás lenne állami, vagy önkormányzati pénzből fenntartani.

6. Hogyan bővíthető a hazai tűzvédelem forrásainak köre, figyelemmel arra, hogy ne terheljük túl az önkormányzatokat, vállalatokat, lakosokat? (pld.: veszélyeztető fizet elve...)Az állami helytállás több milliárd forintot igényel, amelyet a biztosítóktól befolyó tűzvédelmi hozzájárulás csak részben képes biztosítani. Az állami helytállás a jelenlegi költségvetési helyzetben nem, vagy csak kismértékben várható el. A megoldás potenciális lehetőségeit az alábbiakban látjuk:

Olcsóbb és hatékonyabb felügyeleti rendszer kialakításával.
Minden – a jelenleg tűzoltósággal nem rendelkező – önkormányzat számára is kötelezővé tett, a tűzoltóság fenntartásához a lakosságszám arányában való pénzügyi hozzájárulással.
A beavatkozások költségeit – műszaki mentés, ipari üzemek oltása – térítsék meg az ügyfelek, károkozók.
A biztosítók vállaljanak nagyobb felelősséget, a biztosítási szerződésbe épüljön be a védekezés költségének megtérítése.

7. Milyen legyen a tűzoltó életpálya modellje, érdekeltsége, elő- és alapképzettsége, továbbképzési rendszere? A tűzoltó életpálya alapja a valamennyi fegyveres szervet érintő egységes szabályozás, a szervek közötti rivalizálás megakadályozása, közöttük az „átjárhatóság” feltételeinek a megteremtése. A szabályozás, a szolgálati viszony valamennyi jogalanyára egyaránt vonatkozó általános, majd az egyes fegyveres szervek sajátosságait tükröző, garanciális jellegű szabályokat kell, hogy tartalmazzon. A hivatásos szolgálati viszony újraszabályozásánál érvényesíti kell azt a szándékot, hogy a hivatásos állomány tagjainak, mint - többségükben - egyenruhás állampolgároknak jogai és kötelességei között a harmóniát megteremtse. Abból induljon ki, hogy a hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Mindezek figyelembe vételével, a társadalmi megbecsülés kifejezéseként továbbra is kedvezőbben állapítsa meg a hivatásos állomány tagjait megillető jogokat, juttatásokat.

Az alapfokú képzés rendszere jónak mondható, bár bővíthető lenne a tanfolyam keretein belül megszerezhető végzettségek köre. Az alapfokúra épülő képzéseket meg kell változtatni úgy, hogy a betöltendő beosztások ellátására alkalmassá tegyék a tűzoltót, illetve a
vizsgakövetelményeket meg kell változtatni. A tanárokat meg kell fizetni, hogy ne csak
elméleti felkészültségű, hanem gyakorlati tapasztalattal rendelkezők is elmenjenek tanítani. Amíg erre nincs lehetőség, addig külső, gyakorló tűzoltó tiszteket kell vezényelni egy-egy szakterület adott témáinak leadására.

Az elmúlt 5 év alatt a hivatásos tűzoltói állomány 2/3-a lecserélődött, 6-7000 új tűzoltó került a tűzoltóságokhoz. Ez az állománycsoport – korát tekintve – fiatalnak, szakmai tudását tekintve pedig tapasztalatlannak tekinthető. · Még nagyobb hangsúlyt kell fektetetni az állomány képzésére, továbbképzésére. Jelenleg a középfokú szakmai képzés az ország egyetlen pontján (KOK, Budapest) zajlik. Bár a képzés szakmai szempontból talán a leghatékonyabbnak tűnik, sajnos szűk az áteresztőképesség;· Felül kell vizsgálni a különböző szintű tűzvédelmi szakképzéseket (közép, Bsc., Msc.) · A felsőfokú szakmai képzés teljes reformja szükséges

Számos képzés jelenleg csak nappali tagozaton folyik, emiatt komoly szolgálatszervezési gondok jelentkeznek (6-12 hónapra ki kell venni a szolgálatból), ezért kihelyezett tanfolyamokat javaslunk.

8. Hogyan alakuljon a polgári veszélyhelyzet-kezelés, tervezés Magyarországon és azt milyen polgári védelmi rendszer lássa el (pld.: a hadsereg önkéntes tartalékos rendszere)? A veszélyhelyzet kezelésben a Tűzoltóságra kell bízni az irányítást, illetve meg kell teremteni a beavatkozás feltételeit, amíg a polgári védelem által szervezett erők felállnak. A veszélyhelyzet mértékétől függően be kell vonni a rendőrség, katonaság hivatásos állományát, valamint rendkívül fontos, hogy közös munka esetén a függelmi viszonyok, alá-fölérendeltség tisztázva legyen. 9. Bármi egyéb az előbbiekben fel nem sorolt, rendkívül fontos, a teljes hazai tűzvédelmet érintő felvetések röviden.

Az utánpótlási ruhapénz felhasználásához szükséges rendelet megalkotása.

A tűzoltóságok technikai fejlesztésére fordítható összegének és felhasználói körének vizsgálata.
Túlszolgálati perek és az 1,2 szorzó gyors rendezése.
Az 1996. évi XLIII. Törvényben (Hszt.) szerzett jogok megtartásának kihirdetése.
A korábbi, nyertes technikai fejlesztési pályázatok kielégítése és a jelenlegi pályázati rendszer felgyorsítása.
A tűzmegelőzési jogszabályok felülvizsgálata, az egyszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb ügyintézés érdekében.

Kérem észrevételeim szíves figyelembevételét!

Veszprém, 2010. július 21.

A további sikeres együttműködés reményében, tisztelettel!

MISKEY TAMÁS tű. őrgy.

ELNÖK"

Vissza a hírekhez